Dr. Rétvári Beáta ügyvéd és kollégái mindig naprakészek az újdonságokkal kapcsolatban. Azokat a kérdéseket tettük fel, amelyek szerintünk a leginkább érdekelhetik az érintett vállalkozói közösséget (köztük minket, a Strapa-Packot is).
Bemelegítésnek először nézzük meg az EPR-rendszer pontos jogszabályi hátterét…
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályait a 80/2023 (III.14.) Korm. rendelet tartalmazza.
A díjtételekről, a díjalkalmazási feltételekről, valamint a fizetés módjáról egy külön jogszabály rendelkezik: ez a 8/2023 (VI.2.) EM rendelet.
Ezeket érdemes elolvasni és értelmezni!
Kiterjesztett gyártói felelősség – „eszik vagy isszák”?
>> Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat! <<
Mi után, mennyit és hogyan kell fizetni?
- Milyen alapanyagokra és kiemelten milyen csomagolási termékekre terjed ki a rendelet?
Nem nagy meglepetés, hogy gyakorlatilag valamennyi csomagolóanyag típus ide tartozik – a műanyag, a papír- és karton, a fém, a fa, a textil, illetve az üvegtársított (kompozit) csomagolás. A jogalkotók mindenre gondoltak – van egy „egyéb” kategória is, ha esetleg valami kimaradt volna.
Összesen 11 érintett tárgykörről (körforgásos termékek) van szó.
További EPR-köteles terméktípusok:
- Egyes egyszer használatos műanyag termékek
- Elektromos és elektronikus berendezések
- Elemek és akkumulátorok
- Gépjárművek és alkatrészeik
- Gumiabroncs
- Irodai papír
- Reklámhordozó papír
- Használt sütőolaj
- Textil termékek
- Fából készült bútorok
- Az újrafelhasznált csomagolásra is vonatkozik az EPR-kötelezettség?
Igen is, meg nem is. Szerencsés eset, ha a körforgásos termék tartozéka, vagy alkotórésze is körforgásos termék. Ilyenkor ugyanis az EPR-köteles termék mennyisége (és egyúttal a díj mértéke) ezekkel az újrafelhasznált tételekkel csökkenthető.
Ennek ellenére, ha egy webshop használt dobozba csomagol, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy megúszta a díjfizetést. Minden a használt csomagolás fogalmának értelmezésén múlik. Ami inkább arra utalhat, hogy olyan helyről vásárol az illető, amely újrafelhasznált termékeket, tartozékokat, alkotórészeket forgalmaz. Még nem tudni, hogy „kiskapu” lesz-e például, ha a vevők visszaküldik a csomagolást, illetve a kereskedő maga gyűjti össze az ilyen csomagolóanyagokat.
- Hogyan történik az adatszolgáltatás és milyen gyakorisággal kell a díjat megfizetni?
A csomagolóanyag megnevezése, KF kódja, származása és mennyisége a mérvadó. Fontos nyilvántartást vezetni, hiszen ezek alapján történik a díj megállapítása. Az első negyedéves bevallás határideje 2023. október 20-a. Egyébként minden negyedévet követő hónap 20. napjáig kell adatot szolgáltatni a hulladékgazdálkodási hatóság részére. A számlát a MOHU Zrt., mint koncessziós társaság állítja ki, 15 napos fizetési határidővel.
EPR – fogalmak, amiket Neked is ismerned kell
- Kik az érintettek? Helyes-e a feltételezés, hogy az fizeti a díjat, akinek a terméke a csomagolásba kerül?
A rendelet lényegének kihámozásához ismerni kell a csomagolás hivatalos fogalmát, ami ≠ a csomagolószer (termékdíj törvény szerinti) meghatározásával!
Előbbi a következőképpen hangzik: „… valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak.”
Ez már adhat némi támpontot, de ennél több információra van szükség. Ami igazán meghatározó, az az, hogy külföldről vagy belföldről származik-e a csomagolóanyag, illetve, hogy kinek a részére történik az értékesítés. Itt maga a tevékenység a lényeg: az EPR kötelezett alapesetben tehát mindig a csomagolást végző vállalkozás!
Ugyanakkor a rendelet mentesíti a csomagolást a fogyasztó számára értékesítés helyén létrehozó gazdálkodót, aki helyett a csomagolás előállítója részére belföldön csomagolószert értékesítő teljesíti a gyártói kötelezettséget.
- A rendeletben gyártó alatt a termék vagy a csomagolás gyártóját érthetjük?
A gyártó a körforgásos termék első belföldi forgalomba hozóját vagy első saját célú felhasználóját jelöli. Ha ebből indulunk ki, adja magát a dolog, hogy a forgalmazónak tisztában kell lennie azzal, hogy ki mire használja majd a csomagolást. Ez bizony erős homlokráncolásra adhat okot.
Nézzünk egy konkrét példát: ha egy cég külföldről behozott terméket forgalmaz itthon, vagy külföldről beszerzett árut, anyagot csomagol ki, szinte biztos, hogy EPR díjfizetési kötelezettsége keletkezik.
- Kapcsolódik-e ez a különdíj a termékdíjhoz?
A díj kiszámításának alapja azonos, de két különböző dologról van szó. A magát a csomagolószert terhelő környezetvédelmi termékdíjat a NAV-nak, a csomagolási tevékenységre vonatkozó EPR-t pedig a MOHU-nak kell megfizetni. A bevallási kötelezettség ugyan megmarad, de a termékdíjból levonásra kerülhet az (amúgy szinte mindig magasabb összegű) EPR-díj.
Fejvakarós szituációk… és a megoldásuk!
- Milyen esetekben terheli az (termék) értékesítőt az EPR, és mikor kell a (termék) gyártónak fizetnie?
Amennyiben egy vállalkozás belföldről szerez be csomagolószereket, akkor az EPR-díjat a csomagolószert értékesítő cégnek kell megfizetnie. Más a helyzet, ha a beszerzés külföldről (EU-ból, vagy harmadik országból) történik. Ilyenkor maga a vállalkozás lesz a fizetésre kötelezett, hiszen Ő a termék első belföldi forgalomba hozója.
- Mi van akkor, ha a gyártó cég csomagolástechnikai termékeit külföldi vevőknek értékesíti?
Egy olyan nyilatkozatra van szükség a gyártó vevőjétől, hogy a megvásárolt körforgásos termék legalább 60%-át önállóan vagy más termék alkotórészeként, tartozékaként igazoltan külföldre kiszállítja. Ha ez megvan, és a kiszállítást számlával, szállítólevéllel vagy fuvarokmánnyal igazolják, nincs díjfizetési kötelezettség.
- Mi a helyzet akkor, ha a forgalomba hozni kívánt, EPR-köteles termék és/vagy a csomagolás külföldön került előállításra?
Aranyszabály, hogy az első belföldi forgalomba hozó fizeti meg az EPR-díjat. A jogszabály szövege ennél jóval szövevényesebb, így teljesen jogos a bizonytalanság. Fontos tudni, hogy nem csak a termék becsomagolásakor, hanem annak lebontásakor, terméktől való elválasztásakor is fizetési kötelezettség keletkezik (a hulladékkezelés miatt). Ebben az esetben a vállalkozás lesz a csomagolás első belföldi értékesítője.
EPR – kell, mint púp a hátamra…
Nem éri meg fittyet hányni a szabályokra!
- Mi történik akkor, ha valaki elmulasztja az adatszolgáltatást és a fizetési kötelezettséget? Lehet ellenőrzésekre számítani?
Maga a jogszabály konzultációs testületek létrehozásáról rendelkezik, ami azért előnyös, mert így megvalósulhat a többirányú kommunikáció.
Ha nem történt meg a rendszerbe való regisztrálás, elmaradt a díjfizetés vagy a kiszabott bírság megfizetése, akkor súlyos szankciók léphetnek életbe. Ezen kötelezettségek teljesítéséig a termék forgalmazásának felfüggesztésére kerül(het) sor.
- A jogszabály most még elég kusza és nehezen értelmezhető. Hogyan lehet mégis elkerülni a törvényszegést?
Az EPR és a környezetvédelmi termékdíj két külön szervezetnek kerül megfizetésre. Ráadásul az újrahasznosított termékek használata is változtathat a díj mértékén. Ebből kifolyólag adódhatnak elszámolási problémák. Ha a kiszabott díj nem fedi a valóságot, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül a MOHU-nak és a hulladékgazdálkodási hatóságnak történő megküldésével kezdeményezhető a fizetendő díj felülvizsgálata, amelynek a fizetésre halasztó hatálya van. Felmerülő kérdés, kétely esetén – akárcsak a NAV-tól –, remélhetőleg tőlük is kérhető majd hivatalos álláspont.
Ha valaki eleget tesz a regisztrációs-, majd bevallási kötelezettségének, illetve befizeti a díjat vagy azt igazolhatóan kifogásolja, jogkövető magatartást tanúsít. Így nagy baj elvileg már nem történhet.
Összefoglalva, ami igazán megbonyolítja a helyzetet és félreértésre adhat okot, az az, hogy:
- a termékdíj és az EPR-rendelet tárgya nem ugyanaz, továbbá nem ugyanannak a hatóságnak kell fizetni.
- az első belföldi forgalomba hozó személye kérdéses lehet. Ne feledd: a csomagolás elválasztása, lebontása is saját célú felhasználásnak minősül.
Ha ezekkel tisztában vagy az EPR-rendszer kapcsán, máris könnyebb a dolgod!
Amennyiben jogi támogatásra van szükséged, keresd fel dr. Rétvári Beáta ügyvédet (Dr. Rétvári Beáta Ügyvédi Iroda) és elhivatott kollégáit, akik ezen a területen is nagy tapasztalattal rendelkeznek.
Velük nem fogsz lemaradni semmiről! Már a kezdetek kezdetén felhívják a figyelmedet a legfontosabb jogszabályi változásokra, és külső szemlélőként segítenek megtalálni az adott problémára a legjobb, leghatékonyabb megoldást.
Nincs más hátra, mint megnézned, hogy milyen minőségi csomagolóanyagokat tudunk biztosítani számodra, akár extra nagy tételben. Ajánlatkéréshez kattints ide!
