Még mindig nagy a bizonytalanság: hogyan lehet megfelelni az EPR-rendeletnek?

2023. július 1-jén életbe lépett a kiterjesztett gyártói felelősségről szóló rendelet. Az EPR (Extended Producer Responsibility) egy olyan környezetvédelmi elv, ami óriási bizonytalanságot váltott ki az elmúlt időszakban, ráadásul 2024-ben új módosítások, kiegészítések is hatályba léptek.
Strapa-doboz-EPR

2023. július 1-jén életbe lépett a kiterjesztett gyártói felelősségről szóló rendelet. Az EPR (Extended Producer Responsibility) egy olyan környezetvédelmi elv, ami óriási bizonytalanságot váltott ki az elmúlt időszakban. E szerint a termék gyártója – ami nem minden esetben a gyártó – felelős a termék életciklusának végén keletkező hulladék kezeléséért és újrahasznosításáért.

A gyakorlatban azonban ez nem ilyen egyszerű, ráadásul 2024-ben új módosítások, kiegészítések is hatályba léptek.

Összegyűjtöttük azokat a kérdéseket és válaszokat, amelyek szerintünk a leginkább érdekelhetik az érintett vállalkozói közösséget (köztük minket, a Strapa-Packot is).

Bemelegítésnek először nézzük meg az EPR-rendszer pontos jogszabályi hátterét…

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályait a 80/2023 (III.14.) Korm. rendelet tartalmazza.

A díjtételekről, a díjalkalmazási feltételekről, valamint a fizetés módjáról egy külön jogszabály rendelkezik: ez a 8/2023 (VI.2.) EM rendelet.

2023. év végén jelent meg a Magyar Közlönyben (2023/194. szám) a 674/2023. (XII. 29.) Kormányrendelet, amely az EPR (és DRS) rendelet 2024. január 02-től hatályos módosításait tartalmazza.

Ezeket érdemes elolvasni és értelmezni!

Kiterjesztett gyártói felelősség – „eszik vagy isszák”?

>> Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat! <<

Mi után, mennyit és hogyan kell fizetni?

  • Milyen alapanyagokra és kiemelten milyen csomagolási termékekre terjed ki a rendelet?

Nem nagy meglepetés, hogy gyakorlatilag valamennyi csomagolóanyag típus ide tartozik – a műanyag, a papír- és karton, a fém, a fa, a textil, illetve az üvegtársított (kompozit) csomagolás. A jogalkotók mindenre gondoltak – van egy „egyéb” kategória is, ha esetleg valami kimaradt volna.

Összesen 11 érintett tárgykörről (körforgásos termékek) van szó.

További EPR-köteles terméktípusok:

  1. Egyes egyszer használatos műanyag termékek
  2. Elektromos és elektronikus berendezések
  3. Elemek és akkumulátorok
  4. Gépjárművek és alkatrészeik
  5. Gumiabroncs
  6. Irodai papír
  7. Reklámhordozó papír
  8. Használt sütőolaj
  9. Textil termékek
  10. Fából készült bútorok

A körforgásos termékek köre 2024-től többek között az alábbi alkategóriákkal bővült:

  • napraforgómag-olaj, olajrepce-, repce- és mustárolaj
  • lábbelik, lábszárvédők

További fontos változás 2024-től: Az EPR-rendelet már megkülönböztet:

  • nem visszaváltási díjas,
  • kötelezően visszaváltási díjas (DRS),
  • illetve önkéntes visszaváltási termékeket.

Ennek alapján nem kell EPR-díjat fizetni a visszaváltási díjjal kötelezően terhelt csomagolások után. Az intézkedés a körforgásos gazdaság felé való orientálódást célozza meg.

  • Az újrafelhasznált csomagolásra is vonatkozik az EPR-kötelezettség

Nincs díjfizetési kötelezettség, ha a csomagolás használt, de nem újrahasználható csomagolószer, és belföldön kerül forgalomba hozatalra, ha az első belföldi forgalomba hozatalkor már igazoltan teljesült az EPR bevallás és díjfizetés. Nyilvántartás vezetésére és adatszolgáltatásra ekkor is szükség van (mentesség jelölése a kapcsolódó KF kódban).

Aki a belföldről beszerzett termékről lebontott, nem újrahasználható csomagolószerből hoz létre ismét csomagolást, annak 2024-től nem keletkezik „dupla” EPR-fizetési kötelezettsége.

  • Hogyan történik az adatszolgáltatás és milyen gyakorisággal kell a díjat megfizetni?

A csomagolóanyag megnevezése, KF kódja, származása és mennyisége a mérvadó. Fontos nyilvántartást vezetni, hiszen ezek alapján történik a díj megállapítása. Az első negyedéves bevallás határideje 2023. október 20-a volt. Egyébként minden negyedévet követő hónap 20. napjáig kell adatot szolgáltatni a hulladékgazdálkodási hatóság részére. A számlát a MOHU Zrt., mint koncessziós társaság állítja ki, 15 napos fizetési határidővel.

EPR rendelet

EPR – fogalmak, amiket Neked is ismerned kell

  • Kik az érintettek? Helyes-e a feltételezés, hogy az fizeti a díjat, akinek a terméke a csomagolásba kerül?

A rendelet lényegének kihámozásához ismerni kell a csomagolás hivatalos fogalmát, ami ≠ a csomagolószer (termékdíj törvény szerinti) meghatározásával!

Előbbi a következőképpen hangzik: „… valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak.”

Ez már adhat némi támpontot, de ennél több információra van szükség. Ami igazán meghatározó, az az, hogy külföldről vagy belföldről származik-e a csomagolóanyag, illetve, hogy kinek a részére történik az értékesítés. Itt maga a tevékenység a lényeg: az EPR kötelezett alapesetben tehát mindig a csomagolást végző vállalkozás!

Ugyanakkor a rendelet mentesíti a csomagolást a fogyasztó számára értékesítés helyén létrehozó gazdálkodót, aki helyett a csomagolás előállítója részére belföldön csomagolószert értékesítő teljesíti a gyártói kötelezettséget.

  • A rendeletben gyártó alatt a termék vagy a csomagolás gyártóját érthetjük?

A gyártó a körforgásos termék első belföldi forgalomba hozóját vagy első saját célú felhasználóját jelöli. Ha ebből indulunk ki, adja magát a dolog, hogy a forgalmazónak tisztában kell lennie azzal, hogy ki mire használja majd a csomagolást. Ez bizony erős homlokráncolásra adhat okot.

Nézzünk egy konkrét példát: ha egy cég külföldről behozott terméket forgalmaz itthon, vagy külföldről beszerzett árut, anyagot csomagol ki, szinte biztos, hogy EPR díjfizetési kötelezettsége keletkezik.

Azonban 2024-től nem terheli EPR-díj azokat az ügyleteket, amikor a terméket (vagy annak tulajdonjogát) a gazdálkodó egy másik magyar adószámos gazdálkodónak adja el, ha a termék dokumentummal igazoltan külföldre kerül.

Ugyanakkor nyilatkozatra van szükség abban az esetben, ha a termék először belföldre kerül szállításra, majd ezután szállítják külföldre értékesítés reményében.

  • Kapcsolódik-e ez a különdíj a termékdíjhoz?

A díj kiszámításának alapja azonos, de két különböző dologról van szó. A magát a csomagolószert terhelő környezetvédelmi termékdíjat a NAV-nak, a csomagolási tevékenységre vonatkozó EPR-t pedig a MOHU-nak kell megfizetni. A bevallási kötelezettség ugyan megmarad, de a termékdíjból levonásra kerülhet az (amúgy szinte mindig magasabb összegű) EPR-díj.

Fejvakarós szituációk… és a megoldásuk!

  • Milyen esetekben terheli az (termék) értékesítőt az EPR, és mikor kell a (termék) gyártónak fizetnie?

Amennyiben egy vállalkozás belföldről szerez be csomagolószereket, akkor az EPR-díjat a csomagolószert értékesítő cégnek kell megfizetnie. Más a helyzet, ha a beszerzés külföldről (EU-ból, vagy harmadik országból) történik. Ilyenkor jellemzően maga a vállalkozás lesz a fizetésre kötelezett, hiszen Ő a termék első belföldi forgalomba hozója.

Kivéve, ha az elválasztott csomagolás nem válik csomagolási hulladékká.

FONTOS: a termékre tájékoztatás céljából rákerülő, és/vagy a beazonosítást elősegítő címkék és használati utasítások szintén EPR-díjfizetési kötelezettséget vonhatnak maguk után!

  • Mi van akkor, ha a gyártó cég csomagolástechnikai termékeit külföldi vevőknek értékesíti?

Egy olyan nyilatkozatra van szükség a gyártó vevőjétől, hogy a megvásárolt körforgásos termék legalább 60%-át önállóan vagy más termék alkotórészeként, tartozékaként igazoltan külföldre kiszállítja. Ha ez megvan, és a kiszállítást számlával, szállítólevéllel vagy fuvarokmánnyal igazolják, nincs díjfizetési kötelezettség.

  •  Mi a helyzet akkor, ha a forgalomba hozni kívánt, EPR-köteles termék és/vagy a csomagolás külföldön került előállításra?

Aranyszabály, hogy az első belföldi forgalomba hozó fizeti meg az EPR-díjat. A jogszabály szövege ennél jóval szövevényesebb, így teljesen jogos a bizonytalanság. Fontos tudni, hogy nem csak a termék becsomagolásakor, hanem annak lebontásakor, terméktől való elválasztásakor is fizetési kötelezettség keletkezhet (a hulladékkezelés miatt). Ebben az esetben a vállalkozás lesz a csomagolás első belföldi értékesítője.

Amennyiben a külföldi csomagolás végleges elválasztása során nincs csomagolási hulladék (pl. mert azt újra felhasználták), nem beszélünk saját célú felhasználásról.

2024-től azok is mentesülnek a díjfizetés alól, akik a külföldről importált termékekről származó újrahasználható csomagolást használják.

EPR – kell, mint púp a hátamra…

Nem éri meg fittyet hányni a szabályokra!

  • Mi történik akkor, ha valaki elmulasztja az adatszolgáltatást és a fizetési kötelezettséget? Lehet ellenőrzésekre számítani?

Maga a jogszabály konzultációs testületek létrehozásáról rendelkezik, ami azért előnyös, mert így megvalósulhat a többirányú kommunikáció.

Ha nem történt meg a rendszerbe való regisztrálás, elmaradt a díjfizetés vagy a kiszabott bírság megfizetése, akkor súlyos szankciók léphetnek életbe. Ezen kötelezettségek teljesítéséig a termék forgalmazásának felfüggesztésére kerül(het) sor.

Az új rendelkezések alapján az adatokat a tárgyévet követő év január 1. és március 31. napja között egyetlen alkalommal lehet csak módosítani.

  • A jogszabály még mindig elég kusza és nehezen értelmezhető. Hogyan lehet mégis elkerülni a törvényszegést?

Az EPR és a környezetvédelmi termékdíj két külön szervezetnek kerül megfizetésre. Ráadásul az újrahasznosított termékek használata is változtathat a díj mértékén. Ebből kifolyólag adódhatnak elszámolási problémák. Ha a kiszabott díj nem fedi a valóságot, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül a MOHU-nak és a hulladékgazdálkodási hatóságnak történő megküldésével kezdeményezhető a fizetendő díj felülvizsgálata, amelynek a fizetésre halasztó hatálya van. Felmerülő kérdés, kétely esetén – akárcsak a NAV-tól –, remélhetőleg tőlük is kérhető majd hivatalos álláspont.

Ha valaki eleget tesz a regisztrációs-, majd bevallási kötelezettségének, illetve befizeti a díjat vagy azt igazolhatóan kifogásolja, jogkövető magatartást tanúsít. Így nagy baj elvileg már nem történhet.

Összefoglalva, ami igazán megbonyolítja a helyzetet és félreértésre adhat okot, az az, hogy:

  • a termékdíj és az EPR-rendelet tárgya nem ugyanaz, továbbá nem ugyanannak a hatóságnak kell fizetni.
  • a DRS is bejött a képbe, ami további kötelezettségeket ró a vállalkozásokra.
  • az első belföldi forgalomba hozó személye kérdéses lehet. Ne feledd: a csomagolás elválasztása, lebontása is saját célú felhasználásnak minősülhet.

Ha ezekkel tisztában vagy az EPR-rendszer kapcsán, máris könnyebb a dolgod!

Nincs más hátra, mint megnézned, hogy milyen minőségi csomagolóanyagokat tudunk biztosítani számodra, akár extra nagy tételben.  Ajánlatkéréshez kattints ide!